... három hónapja ma, hogy az élet sugara örökre elhagyta szemeid ... ott voltam, voltunk melletted, veled abban a pillanatban... sohasem éreztem még ilyen mély fájdalmat, ami örök nyomott hagyott a szívemben ...
... egy ilyen alkalom mindig várakozással teli... izgulunk főleg azért, hogy minden rendben, programszerűen működjön... felnőtt a mi kis Lilink olyan hirtelen, hogy szinte észre sem vettük ... talán azért, mert nekünk mindig az a pici kisleányka marad, aki imád kiállni a nappali közepére és ledöbbentő színészi képességgel és ez most itt nem elfogulaltságból írom, mert tényleg így volt.., eljátsza nekünk Karácsony Szentestéjén egyes-egyedül... lehetett vagy 7-8 éves Kis Jézus születését... Mi, már mint a családom, pisszenés nélkül, szinte mozdulatlanul ültük végig az előadást, annyira lenyűgöző, ledöbbentő volt, hogy ez a kicsi teremtés mennyire átélve, átszellemülve, hibátlanul átrepített Bennünket abba a dimenzióba ... felejthetetlen, katarzis élmény volt! ... Most meg itt ül előttem a diáktársaival, az ünnepség érte, értük szól... látom az arcán átsuhanó meghatódó vagy talán szorongó, szomorú érzések kavalkádját... utóljára vesz részt ennek az iskolának a Nemes-Nagy Ágnes Művészeti Szakközép Iskolának, ahol diák volt 4 éven át a programjain. Elhagyja a megszokott osztályát, osztálytársait, beidegződött életritmusát. Viszont kinyílik egy új, kihívásokkal teli valóvilág, aminek küszöbét óvatosan lépi át... Bátran kell venni az akadályokat, ha egyáltalán lesznek azok, vagy nehézségek. Semmivel sem lesz nehezebb, mint eddig, csak más... folytatni kell a játékot, úgy mint kisgyermekként játszottál.., mert az élet egy hatalmas játéktér, csak tudni kell benne játszani úgy, hogy a belső hangodra, érzéseidre hallgass és akkor a szíved mindig elégedett, boldog lesz! ...
BIPHOTO AZ ALÁBBI KÉT MEGHATÓ MEGEMLÉKEZÉSSEL BÚCSÚZIK TISZTELETTEL AZ EGYIK LEGNAGYOBB MAGYAR FOTÓMŰVÉSZÜNKTŐL, AKI 92 ÉVET TÖLTÖTT KÖZÖTTÜNK TELJES EMBERKÉNT ÉLVE AZ ALKOTÓ ÉLETÉT :
"Mély fájdalommal és gyásszal tudatjuk minden fotográfus kollégával és tanítvánnyal, hogy életének 92. évében meghalt Szipál Márton fotóművész, a magyar fotográfia egyik legismertebb személyisége. A fotóművészt április 26-án délután érte a halál otthonában. Gyászolja fia Szipál Péter Martin és az iskola oktatói, kollégái és tanítványai.
Szipál Márton 1924-ben született Szolnokon, 1956-ban emigrált az Amerikai Egyesült Államokba, ahol négy évtizeden keresztül volt a hollywoodi sztárok egyik kedvenc fotósa. 1997-ben tért vissza Magyarországra, ahol több fotósiskolában is tanított, nálunk közel 10 év ig dolgozott, még a tavaly őszi tanfolyamokon is tartott előadást és gyakorlatot egyaránt.
Szipál Debrecenben töltötte a gyerekkorát, majd Budapestre költözött. A fényképészetet már Münchenben tanulta, és 1942 tette le a mestervizsgát. A második világháborúban pilótaként vett részt, de később hadifogságba került. Az első üzletét 1946-ban nyitott meg Debrecenben, aztán 10 évvel később emigrált Amerikába, ahol ismert, népszerű fotós lett Hollywoodban. Olyan sztárokról készített képeket, mint Tommy Lee Jones, John Wayne, Leslie Nielsen vagy Kareem Abdul-Jabbar. Végül 1997-ben költözött vissza Magyarországra.
Szipál Pál fotóművész / Photo: Eifert János / by BIPHOTO NEWS
"Ilyennek látott anno Szipál Márton. Emlékezetem szerint fodrász után, de elég romosan érkeztem hozzá. Mire bevitt a nem túl tágas fürdőszobájába, előkapott egy fekete ceruzacsonkot, és mondta, húzzam ki vele a szemem. Majd bevitt a szobájába, leültetett arra szuper kopott kanapéjára, amit mindig meg akartam tőle szerezni, de nem adta. Nézett jobbról, nézett balról, megnyálazta az ujjbegyeit, kicsit megigazgatta a hajam, majd beállt egy klasszikus fotoaparát mögé. Vagy egy órán át cseverésztünk, közben sokat mondok, ha háromszor kattintotta el a gépet. Már rég elfeledkeztem az egészről, amikor megjelent ezzel a képpel. Mert így is lehet nézni az embert, a világot. Szeretettel.
Ahhoz, hogy minden gördülékenyen menjen A NAGY FUTAMON, alaposan át kell vizsgálni a versenyautó állapotát..., ebben a legjobb és egyben bravúros vezetője is,
... az igazi nyári meleget már mindenki nagyon várja, legyen bárhol a világban, még ott is, ahol szinte mindig kellemes az idő, mint Saint-Tropez-ban...
Plage des Salins az a hely, ahová inkább az őslakos tropeziek látogatnak el. Itt a tenger szinte mindig azúrkék és a vize teljesen áttetsző. Nyár elején a homok kifehéredik emellett a színhatás mellett. Hatalmas sétát tehetsz a partmenti ösvényen, ami bevisz a városba a Citadella tövébe.