CHRUDINÁK 83 (Budapest, 1937. március 29. – 2020. március 11.) – így, nagybetűvel tisztelte mindenki Magyarországon és a nagyvilágban. A szűkebb szakmában csak Aliként emlegették, de tisztelet nélkül soha. Hosszas rábeszélés után – 2009-ben – egy rövid látogatás erejéig beengedte stábunkat otthonába. Kicsit szégyelltem magam, mert megtörtük mátrai visszavonultságát, de láthatóan jólesett neki, hogy egykori munkatársai is velünk tartottak, így többek között Gombos Tamás operatőr, Szaniszló Ferenc, Janovitz Attila rendező, Szellő István. Ali ekkor egy kis időre ismét FŐSZERKESZTŐVÉ változott, tűélesen fogalmazta meg a világ és Magyarország akkori helyzetét, és a válságból kivezető utat. Ittuk szavait, briliáns fejtegetéseit. Rendhagyó, ahogy a film megszületett és rendhagyó lett a sorsa is. A forgatás idején még javában tartott a poszt-Gyurcsány-Bajnai korszak, esély sem volt arra, hogy az MTV adásba tűzzön egy Chrudinák-filmet. Taktikai okokból előbb a 2010-es Magyar Filmszemlére neveztem, csakhogy a szervezők nem fogadták be a filmet, csupán információs vetítésen szerepelhetett. Egyszerűen féltek Chrudinák Alajos nevétől – így nem kellett szerepeltetni a közönségszavazáson. Mert azon biztos, hogy nyert volna, annyira hiányzott már akkor is és ma is Ali. A filmben felidézzük azt a régi, bátor szellem-óriást, aki a magyarságért mindig felemelte szavát. Ha élne, ma ő is pesti srác lenne. DZ https://pestisracok.hu/chrudinak-alajos-elott-tisztelegve-kozreadjuk-dezsy-zoltan-eddig-nem-vetitett-portrefilmjet-video/?fbclid=IwAR2P_ZZ-9Cg6P2m5RtQKq3mmpTzIC98Jj7O4GffiEx8xhIf9hn40np95T4E
Facebook hozzászólások
Ő nem a szót fosta, mint a köpködő, vaccsoló, selypegő fotelszakértők.
Ő mindannyiszor ott volt a háborúk kellős közepében és megszólaltatta
az egymással háborúzó autentikus feleket a saját szempontjaikról és az okokról, a katonáktól az fővezérig, az államfőig, elnökig.
Na, persze, most a liberális tévések, filmesek “tisztelegnek” az emléke előtt.
De amikor a tévében, rádióban vesszőfutást rendeztek ellene, akkor kussoltak.
“sajnálom”…
Köszönjük Chrudinák Alakos!