©SAINT TROPEZ KARANTÉN IDEJÉN ... HÉTFŐ KORA REGGELI ÓRÁK, TOURNELS BORAIBA HAJLOTTAK...

 AZ EGÉSZ ÉJSZAKAI ALVÁS ELMARADT

... ez volt tegnap hétfőre (2021. április 19.) virradva, de nem bántam... már régen volt ehhez hasonló, hogy nem tudtam aludni éjjel, mert amúgy igen jó alvó vagyok ezt gondolom tudod... ennek örömére elvittem Maríját az új munkahelyére Gassin kórházba, nincs messze 10 perc kocsival és, ha már ott vagyok akkor kimentem a tengerpartra a Moorea -ra ...

Saint Tropez, France 2021. április 19. Hétfő

p.s... ragyogó napsütés, meleg már kora reggeli órákban... fiatal leányok a vízben gyalogolták végig az egész tengerparti részt a Cabana Bambau-ig... láttam visszafelé jövet is őket, nem fagyott le a lábuk, ez jó jel lassan lehet úszni... reggeli gyaloglás sokkal frissebbé tett, ebből rendszert csinálok... utána leültem a mólóhoz és élveztem a semmittevés örömét... lassan a sportosabb alkatok, akik a közelben laknak kiszivárogtak a vízre... ezt onnan tudom, hogy a SMART-ommal elálltam a bekötő utat és ahogy ott napoztam a stég előtt a halász székemen, még tavaly sikerült szereznem, azóta is jó szolgálatot tesz néha napján... szóval... mögöttem megszólal egy morgónak tűnő férfihang:

- ha magáé az a kocsi, megtenné, hogy elállna, mert nem  férek ki a szörfömmel... - nehézkesen kinyitottam a szemem, már majdnem sikerült elaludnom... a szemhéjam elég súlyosnak tűnt már, alig birtam vele... megfordultam lassan és ránéztem... majd óvatosan próbáltam felállni, gondolhatod nem volt egyszerű és válaszképpen elindultam a kocsim felé, majd elnézést kértem és nem bírtam megállni megjegyzés nélkül...

- mindig itt állok meg, még sosem volt útban senkinek... sajnálom...

- itt lakom, de nem vagyok itt mindig ... most meg kimennék a vízre... - franciául karattyoltunk gondolhatod, de az egyszerűség kedvéért kapsz tőlem egy direct fordítást, nemcsak direct fotókat... fontos volt számára, hogy közelje ezt lehetett érezni... közben peckesen húzta maga után a legújabb, levegőbe is felemelkedő jetboard-ját... ez most a divat az őrült vízisportosok szerelmeseinek néhány éve... néztem a bravúroskodását, ami gondolhatod nekem szólt... első próbálkozása kissé ügyetlenül sikerült, hatalmasat csattant a vízben... egyszer már én is próbáltam tudom, hogy ez kékfoltokkal jár, így a röhögösemet most visszafolytottam... évekkel ezelőtt talán 2017-ben Vincent Lagaf próbálkozott először Saint Tropezban ezzel az új vízi csodával, sikerült lefagyasztanom az akkori, első próbálkozásait, miközben a reklámfilmjét forgatták a La Plonche plage-n... majd a felvételeket előkeresem, ha visszautaztam Budapestre, a BIPHOTO STUDIO falai között rekedtek, addig is megnézheted a tavalyi 2020. évi Cavaleau'Jet versenyen lőtt fotóimat, Vincent Lagaf volt a fővédnöke katt.ide! ... tegnap, úgy tűnt az élet folytatódik... 

LA VIE REPREND...

... majd egy kurta frikk-frakkal átugrottam a Cabane Bambau-ra...elvitelre már kinyitott, épp itt volt az ideje... felmásztam a domb tetejére innen a táj felülmúlhatatlanul a legszebb, a védett virágok kinyíltak és, ha már ott voltam, beugrottam a kedvenc borászatomba, ahol próbáltam még a télen a szakma csínnyát-bínnyát elsajátítani, tudod már mondtam neked... hidd el, hogy nem volt könnyű megtalálni a helyi legjobbat... gondolhatod, hogy itt minden "sarkon" legalább kettő van és kiváló borok szinte mind, de a legjobb ez!  

DOMAINE DES TOURNELS

... csak, hogy tudd... Bologna család több generáció óta a Domaine des Tournels 110 hektár szőlőföldjén termeli ki a borait a  csodálatos Pampelonne öbölben a világítótorony lábánál... 

Welcome / Dobrodosli / Üdv / Bienvenue

#ilonabarnabiphotonews

 ... röviden ez volt tegnap... a mai nap ehhez képest egyszerűbb volt, de a csoda nem maradt el ... már régóta terveztem, hogy a La Rout des Plages másik oldalán található tájat is bejárom, na ez volt ma a piac után... 

...néhány fotó erről, valahogy képtelenség mindet megmutatnom, kiragadtam a lényeget... Toscana jutott eszembe, 1984-ban volt szerencsém a gyerekem apjával bejárni... ha voltál már ott, akkor tudod miről beszélek, ha nem akkor érdemes egy könyvet a kezedbe venned, ami bemutatja a tájat vagy egyszerűen csak képzeld el a fotóim után... 

... nem fogod elhinni azt hiszem most, de képzeld el, hogy nem találom a felvételeket, pedig biztosra vettem, hogy az iPhone rögzítette mindegyiket... így még sosem jártam... furcsa... vajon ez azt jelenti, hogy vissza kell odamennem... nem bánom ... gondolhatod... de azért kicsit elkeskenyedtem ettől, ez is egy talány és a többiekhez rakom...

... ma a kikötőben kikötött a Castrol 02 ... láttam a parkolóból este, mikor visszaérkeztem, de már lemerült a telóm... rohantam haza, rövid időn belül siettem vissza a mólóra, hogy elcsípjem ezt a pillanatot... már régen láttam, úgy látszik az évnek mindig ugyan abban időszakában megjelenik itt...

©SAINT TROPEZ ELDUGOTT ÖSVÉNYEI MINDIG REJTEGETNEK VALAMI MEGLEPETÉST, RÉGI KASTÉLY ELHAGYATOTTAN...

Saint Tropez / Ramatuelle Moorea Plage, France 2021. március 09. 

Moorea Plage/Saint Tropez 2021. március 09. Photo: #ilonabarnabiphotonews

 Adresse : Chemin des Moulins, 83350 Ramatuelle

Contact : 0494971817

p.s... éppen hazafelé tartottam a Moorea Plage-ról a délutáni órákban a tengerparti sétám után... tudod melyik ez, már mondtam neked... a '80-as évek elejétől, minden évben itt nyaraltunk, 1992-ig bezárólag... utána változás volt, de azt majd máskor mondom el neked ... szóval, rendszeresen idejártunk, mintha Le Club 55, Tahiti vagy másik plage nem is lett volna a környéken... Louisnak ebben is igaza volt persze, de akkor nagyon kételkedtem ebben, arra emlékszem... mikor kértem, hogy nézzünk már meg másikat is mindig azt mondta:

- ...Ica, ez a legjobb, itt minden van amitől jól érzi magát az ember ... az igaz, hogy Bernar étterme azóta is utánozhatatlan az ízeivel a mai napig... a bár ma is létezik, de Claudytól és a koktéljaitól egyedülálló volt, Ő volt a Cote d'Azur "koktél királya" abban az időben... mindig mosolygós, már délidőben az alkoholtól ragyogó barna szeme, barátságos, közvetlen stílusa, tagbaszakadt vékony, de erős alkata kirajzoldott ma is előttem... már messziről zengett a hangja, karját a magasba emelte:

- Bonjour Louis, Je suis content de vous revoir ici! ... ez a kedvesség, ahogy üdvözölték a régi vendégeket mostanában elmaradt, divatját múlta... Claudy, úgy általában minden visszatérő vendégének tudta a nevét fejből, de Louist nagyon kedvelte... hatalmas, szeretet öleléssel fogadta mindig, mintha a legjobb barátja lenne... akkor, azt gondoltam mindig így lesz, de mostanában a pandémia miatt ölelésnek is, szia... na, és a backgammon játék, egy nap sem maradhatott ki, így lazult hosszú-hosszú éveken keresztül nyaralásaink alatt a társam, aki a gyermekem apja lett... évekig ott ültem mellette, néztem a korongok tologatását, majd később megtanultam, így szórakoztatóbb volt számomra is... azonosultam a helyi szokásokkal, élveztem a Cote d'Azur símogató napfényét, azúrkék tengerét, szürcsölgettem a Claudy Margarita koktélját...  még nem volt világhíres a Gipsy Kings ott gitároztak, énekeltek a bár előtt... akkor hallottam először zenéjüket, fergeteges hangulatot teremtettek, táncoltunk mezítláb, fürdőruhában a homokban... de jó is volt... miközben gondolatban a múltban barangoltam, a jelenben majdnem eltévedtem itt az ősfák között a mellék uton, ahová letértem... most kivételesen nem bántam, hogy elkalandoztam, mert ezek a többszáz éves eukaliptusz fák, amik hirtelen körülvettek szomorú, de egyben lenyűgöző látványt nyújtottak a lehulló kérgükkel a vastag, fatörzsükkel... nem lehetett látni az utat, betakarták teljesen, mint egy nagy takaró... valahogy nekem érzésben az elmúlást jelentette, pedig csak megújulnak ezzel... 

Eukaliptusz fák - Saint Tropez, France 
Photo © #ilonabarnabiphotonews

...a kanyar után visszafordulok gondoltam elég ennyi ebből, de egy római korra emlékeztető oszlopsor, árkád kíváncsivá tett egy óriási, zárt kertben... 

Saint Tropez, France Kastély XIX. század elején épülhetett kertjében oszlopos árkád
Photo © #ilonabarnabiphotonews

...megálltam, de nem szálltam ki a kocsimból, mert eléggé lakatlannak, lepusztultnak tűnt a mögötte lévő nemesi család életét sugárzó vidéki kastély... éreztem a nagyvilági életet még ennek ellenére is... a stílusa eltért a szokványos provence villáktól, még nem láttam ehhez hasonlót a környéken... talán a XIX. század elején épülhetett... a kertben a hatalmas üvegház rozsdamarta váza üresen tátongott, máladozó kőszobrok, szökőkút szomorú látványt nyújtottak, de nekem titokzatosnak tűnt így is... elképzeltem a kerti mulatságot, földig érő selyem ruhákban táncoló hölgyeket, a fűben heverésző szerelmespárokat, mint Szinyei Merse Pál Majális festményén... talán egy sugallat lehetett a Chateau de la Messsardiere tervezőjének, aki erre sétálhatott és utána megálmodta a hegy csúcsára a luxus hotelt hasonló stílusban vagy az is lehet, hogy épp ebben lakott annak idején ... 

Saint Tropez, France Kastély XIX. század elején épülhetett
Photo © #ilonabarnabiphotonews

Welcome / Dobrodosli / Üdv / Bienvenue

#ilonabarnabiphotonews

(linkekre feltétlen egy kattintást!)

                                                

                 EGY FALAT PROVENCE

 KARANTÉN IDEJÉN 

(Directly from Saint Tropez)

(részlet az ekönyvemből!)

©Moorea Plage Saint-Tropez

... a felejthetetlen Claudy a báros, ha betekintünk a bár mögé képzeletünkben megjelenik ... 

BIPHOTO GALLERY 
(click here)

Moorea Plage Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO