Saint Tropez / Ramatuelle Moorea Plage, France 2021. március 09.
 |
| Moorea Plage/Saint Tropez 2021. március 09. Photo: #ilonabarnabiphotonews |
Adresse : Chemin des Moulins, 83350 Ramatuelle
Contact : 0494971817
p.s... éppen hazafelé tartottam a Moorea Plage-ról a délutáni órákban a tengerparti sétám után... tudod melyik ez, már mondtam neked... a '80-as évek elejétől, minden évben itt nyaraltunk, 1992-ig bezárólag... utána változás volt, de azt majd máskor mondom el neked ... szóval, rendszeresen idejártunk, mintha Le Club 55, Tahiti vagy másik plage nem is lett volna a környéken... Louisnak ebben is igaza volt persze, de akkor nagyon kételkedtem ebben, arra emlékszem... mikor kértem, hogy nézzünk már meg másikat is mindig azt mondta:
- ...Ica, ez a legjobb, itt minden van amitől jól érzi magát az ember ... az igaz, hogy Bernar étterme azóta is utánozhatatlan az ízeivel a mai napig... a bár ma is létezik, de Claudytól és a koktéljaitól egyedülálló volt, Ő volt a Cote d'Azur "koktél királya" abban az időben... mindig mosolygós, már délidőben az alkoholtól ragyogó barna szeme, barátságos, közvetlen stílusa, tagbaszakadt vékony, de erős alkata kirajzoldott ma is előttem... már messziről zengett a hangja, karját a magasba emelte:
- Bonjour Louis, Je suis content de vous revoir ici! ... ez a kedvesség, ahogy üdvözölték a régi vendégeket mostanában elmaradt, divatját múlta... Claudy, úgy általában minden visszatérő vendégének tudta a nevét fejből, de Louist nagyon kedvelte... hatalmas, szeretet öleléssel fogadta mindig, mintha a legjobb barátja lenne... akkor, azt gondoltam mindig így lesz, de mostanában a pandémia miatt ölelésnek is, szia... na, és a backgammon játék, egy nap sem maradhatott ki, így lazult hosszú-hosszú éveken keresztül nyaralásaink alatt a társam, aki a gyermekem apja lett... évekig ott ültem mellette, néztem a korongok tologatását, majd később megtanultam, így szórakoztatóbb volt számomra is... azonosultam a helyi szokásokkal, élveztem a Cote d'Azur símogató napfényét, azúrkék tengerét, szürcsölgettem a Claudy Margarita koktélját... még nem volt világhíres a Gipsy Kings ott gitároztak, énekeltek a bár előtt... akkor hallottam először zenéjüket, fergeteges hangulatot teremtettek, táncoltunk mezítláb, fürdőruhában a homokban... de jó is volt... miközben gondolatban a múltban barangoltam, a jelenben majdnem eltévedtem itt az ősfák között a mellék uton, ahová letértem... most kivételesen nem bántam, hogy elkalandoztam, mert ezek a többszáz éves eukaliptusz fák, amik hirtelen körülvettek szomorú, de egyben lenyűgöző látványt nyújtottak a lehulló kérgükkel a vastag, fatörzsükkel... nem lehetett látni az utat, betakarták teljesen, mint egy nagy takaró... valahogy nekem érzésben az elmúlást jelentette, pedig csak megújulnak ezzel...
...a kanyar után visszafordulok gondoltam elég ennyi ebből, de egy római korra emlékeztető oszlopsor, árkád kíváncsivá tett egy óriási, zárt kertben...
 |
Saint Tropez, France Kastély XIX. század elején épülhetett kertjében oszlopos árkád
Photo © #ilonabarnabiphotonews
|
...megálltam, de nem szálltam ki a kocsimból, mert eléggé lakatlannak, lepusztultnak tűnt a mögötte lévő nemesi család életét sugárzó vidéki kastély... éreztem a nagyvilági életet még ennek ellenére is... a stílusa eltért a szokványos provence villáktól, még nem láttam ehhez hasonlót a környéken... talán a XIX. század elején épülhetett... a kertben a hatalmas üvegház rozsdamarta váza üresen tátongott, máladozó kőszobrok, szökőkút szomorú látványt nyújtottak, de nekem titokzatosnak tűnt így is... elképzeltem a kerti mulatságot, földig érő selyem ruhákban táncoló hölgyeket, a fűben heverésző szerelmespárokat, mint
Szinyei Merse Pál Majális festményén... talán egy sugallat lehetett a
Chateau de la Messsardiere tervezőjének, aki erre sétálhatott és utána megálmodta a hegy csúcsára a luxus hotelt hasonló stílusban vagy az is lehet, hogy épp ebben lakott annak idején ...
Welcome / Dobrodosli / Üdv / Bienvenue
(linkekre feltétlen egy kattintást!)
EGY FALAT PROVENCE
KARANTÉN IDEJÉN
(Directly from Saint Tropez)
