A LEGJOBB BAGETTET ITT LEHET KAPNI SAINT TROPEZBAN, LEGALÁBBIS ÉN EZT SZERETEM...
Saint Tropez, France 2021.április 17. (szombat)
p.s... nem tudom miért éreztem azt, hogy ma kedd van, lehet a piac miatt... na, nem érdekes, csak úgy mondom neked... végre holnap vasárnap lesz, ez az érzés kimaradt, lehet azért, mert nekem mindennap ünnepnap...a franciáknak meg 2020. március 15-e óta, tudod miért nem kell dolgozniuk és a havi fizetésük átutalva a számlájukra, láthatod így is lehet élni, nincs ebből még gond, állami kassza még nem ürült ki... ahhoz képest, hogy április van és itt vagyok a mediterrán éghajlatban, majd szétfagytam séta közben, míg kiértem a piacra a La Rue Clemanceau keskeny utcáján ... közben a kirakatokat nézegettem, lefotóztam néhányat... lehet, hogy ebből sorozatot készítek... majd meglátom meddig lesz kedvem eljutni ebben... hát a Place des Lices-en nem sok látvány volt mikorra odaértem, már éppen kezdték összeszedni az árusok a cuccaikat, két óráig el kell hagyni a terepet ez a mostani rendszabály... rendőrök, mint mindig ott álldogáltak a Le Clemanceau kávézóval szemben, ami most zárva van, de elvitelre lehet kapni kávét, meg ezt ... meg azt, hogy jobb ízű legyen és hangulatkeltő... hogy ennek mi értelme van, talány számomra gondolok itt arra, hogy teraszok zárva de előtt zajlik az élet állva... eléggé egyszerű életformát kell megtanulniuk ebben a helyzetben a tropezieknek is, de lehet, hogy előnyükre válik majd... ilyen formát kapott a baráti gyülekező hely, közben iszogatták a müanyag pohárból a kávéjukat és dumcsiztak... így van ez egy ideje, talán hamarosan feloldják ezt a tiltást is... már nem hőbörög senki, elfogadták a megváltozhatatlanságot, türelemmel várják a végét a kávézók, éttermek tulajdonosai is... a piac sarkán gyönyörű, friss spárga pompázott, holnap az lesz ebédre... az árus kedvesen invitált, megnézte a fotót, amit készítettem róla elégedett volt...én is!... Garigette, a legjobb ízletes, illatos igazi francia eper... kék áfonyát általában a nagy szupermarketekben Spanyolországból importálják, de a piacon ez is hazai... láthatod gyönyörűen kínálták, nem tudtam otthagyni... vasárnap vega napot tartok... amúgy is egy ideje minden reggel langyos citromos vizet iszom... majd utána fekete retek, petrezselyem, citrom, méz, alma turmixot próbáld ki, nem bánod meg... ezt a petrezselymes ötletet Jucustól kaptam, tudod ki Ő régi exmodell barátnőm, aki most Angliában él a családjával...igaz én felturbóztam egy kicsit, de bevált... hálás köszönet érte...
Spárga / Asperge Marché Place des Lices Saint Tropez, France
... úgy tűnt a kedvenc corsicai sonkásom átadta a helyét a fiatal nemzedéknek, biztosan oka van... majd rákérdezek egyszer, de most láttam el volt foglalva rendesen... egy ideig eltűnt a piacról, talán két-három hétre ez nem jó jel, mindig a mostani #maradjotthon van mögötte... azelőtt, ha meglátott már messziről üdvözölt széles mosollyal az arcán... kedvesen invitált egy kóstolóra... ez most elmaradt...
... 35 éve is van annak már, hogy az első pizzát megkóstoltam a piaci árustól... ott süti helyben és igen finom, talán a legjobb a környéken érdemes nem kihagyni, ha errejársz... a galambok is imádják, ahogy a képen is láthatod... eddig mindig úgy nézett rám, hogy azt gondoltam nem szereti, ha fotózom, de sosem szólt érte... ez így is volt talán, de mostanában ez is változott... kedves mosollyal fogadott és megállt egy pillanatra a kép kedvéért... valahogy szeretné mindenki a nyomát az utókornak valamilyen formában itthagyni, ez is az egyik vonzata a mostani helyzetnek...viszont pizzát ma nem vettem, mert időközben megtanultam azt is sütni és azt gondolom, hogy az én pizzám a legfinomabb, persze nem igazán így van, de játszani szeretek a gondolattal... na meg tudom, hogy rendben is van körülötte a tisztaság, ebben a mostani helyzetben, az nem árthat... ezt azért mondtam itt neked, hogy mióta kitört ez a nyavalyás állapot én azóta otthon főzök, sütök... meg is tanultam rendesen, ahogy illik, habár előtte sem volt ezzel gondom... találkoztam néhány új termékkel ez a Las Terranas kis kolbászkák Saint Raphaelből az egyik... Café Jabla 100% arabica a másik, illata belengte a teret... a Kürtöskalácsos a régiek közé tartozik és magyar az árus a termékével együtt, fahéjas a kedvenc... az első közös maszkos fotónk Marijával 2021-ben, Ő is magyar itt él már évek óta... próbálja felvenni a tropezienek életformáját, ami nem igazán könnyű, de ügyeskedő... az a tipus, aki a vízhátán is megél...
... a bagetten kívül, ami még a tropeziek sajátosságaihoz tartozik a kézi készítésü szandál a K.Jacques, hogy most a kettő együtt került részemről bemutatásra, azért van, mert épp mentem hazafelé bagettel a kezemben és megálltam az üzlet előtt és nézegettem a 2021. év nyári szandál divatját tropezi módra...ez az üzlet is zárva van, csak úgy mondom, nehogy eszedbe jusson most átugrani ide azzal a gondolattal, hogy vehetsz magadnak nyárra meglepit... hát nem sokan voltak az utcán, baromkodhattam kedvem szerint, ahogy én akartam, láthatod a lenti fotón... de ma itt olyan hideg volt, még annál is hidegebb, mint gondolod, az embernek még az orrát sem volt kedve kidugni az ajtón, ahogy a Nagyim mondaná... ezt tapasztaltam délután is, amikor robogtam Cogolin felé 18h után... üres volt szinte az út... ebben az időtájban lassan araszolva haladtak az autók eddig a napig, mindig dugó volt...
... amióta selyem, cotton ágyneműben alszom, még az álmom is szebb... ne gondold, hogy túlzok próbáld ki... még Bruxellesben laktunk, amikor megvettem az elsőt a '80-as évek elején... nem túlzok még a mai napig is remek állapotban van és imádom... igaz az a mondás, hogy a drága hosszabbtávon olcsóbb...
... én még sosem ettem áprilisban görögdinnyét, de ezt megkóstoltam Grand Frais kínálatából, ez itt nem messze St Tropeztól a legjobb bevásárló központ... olyan jászfényszarui igazi görögdinnye íze volt... minden falatját imádtam és még több a héját darabokra vágtam és lekvárt főztem belőle... Nagyim büszke lenne rám, ha látná vagy az is lehet, hogy Ő sugallta mind ezt felém... én hiszek ebben, te vajon mit gondolsz erről...?
... a Hermes kirakat mindig bevonz, most ezek a '60-as évek stílusát idéző bútorok, visszavittek a gyerekkoromba...
... BROWN egy új üzlet, kirakatait fehér papírral beborították, a bejárati résznél ez a kontrasszos kép volt a kivétel... a fehérséggel megidézték
Ivan Hor magyar származású festő barátomat, aki itt él már 50 éve és alkotja a papírhajóiból az érdekesebbnél, érdekesebb alkotásait, de amit ebből kiakartam hozni az, hogy Ő már 2006-ban megálmodta ezt a mai #maradjotthon állapotot... akkor hihetetlennek tűnt, hogy megvalósulhat, egy évvel ezelőttig csupán fiction volt, de mostanára valósággá változott... a kirakat fehérsége, ahogy álltam előtte visszahozta az akkori emlékeimet... filmet akartunk mi hárman abból a képregényéből, de elakadt ...
... minden üzlet zárva ebben az időszakban május 4-ig talán... a kirakatokat naponta szinte átrendezik, ez érhető valamivel el kell ütni ezt az időt is... néhányat lefotóztam, de holnap folytatom, mert mindig találok valami érdekeset... amit persze neked is látnod kell...
... tavaszi nagytakarítás volt az egyik vitorláson és kidobták ezeket a cuccokat, hát hallod gondolkodtam, hogy hazaviszem, jó lesz ez még valamire, de aztán meggondoltam magam...
... ezeket a marhahusikat Neked fotóztam, mert tudom, hogy szereted... a
E.Leclerc itt az egyik nagy áruház. a húsosztálya dugig szebbnél-szebb húsokkal, van csirke, disznó, hal, rákok minden, ami szem-szájnak ingere... a nagy multik nyitva lehetnek kikerüli a vírus, ennek is szelektív a látása... ne gondold azt, hogy vettem belőlük, csak lefotóztam, mert ezt látnod kell...
