p.s... mikor ott álltam a csodálatos természet mélyén, gondolatban szerettem volna örökre megtartani az elém táruló táj szépségét, illatát... elbűvölt... tudtad azt, hogy az illatok váratlan pillanatban visszajeleznek, visszatérnek, mint ahogy nekem is a fotók nézése közben... a levendula, pipacs, búzavirág, kender, bogáncs különleges keveréke, amit a hihetetlen kékségű mesterséges tó felerősített... a tó történetét hallgatva, nehezen tudtam azt képzelni, hogy előtte egy öreg provence település volt a helyén... talán a lelkek is rásegítettek arra, hogy ez mind mesésnek tűnt akkor... ez volt PROVENCE ILLATA, nekem legalábbis biztosan! (Provence, Lac de Sainte Croix Verdon 2020.)
