BIPHOTONEWS EXCLUSIVE * PHOTOGRAPHY*BIPHArt * ADS * ART DECO SAINT-TROPEZ - BIPHOTO STUDIO BUDAPEST

*Photography since 2006* on the other side of the camera * My creations reflect traces of my photos and imagination, some using artificial intelligence, digital art, acrylic, canvas, paper (mixed media)* @ilonabarnabiphotonews
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sport. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sport. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. november 9., szerda

©15 Minute Dance Workout - Cumbia, Cha Cha, Salsa, Samba And American Rum...


BIPH'ART ©
BIPH'ART
UNICUM BUDAPEST
WEB




2021. április 28., szerda

©SAINT TROPEZBAN KARANTÉNBAN * « JINGANG, UN CHEVAL, FAIT LE MORT » EGY LÓ TÖRTÉNETE A LUSTASÁGÁRÓL...


JINGANG IGAZ TÖRTÉNETE






Le cheval est un animal qui a été domestiqué par l’homme il y a plus de 3000 ans. Sa vitesse ainsi que sa force ont été utiles à nos ancêtres, cela a créé un lien particulier avec cet animal qui peut être doux et affectueux. Jingang est quant à lui un cheval coréen un peu particulier. Devenu viral en raison de sa paresse, Jingang s’écroule au sol à chaque fois qu’on essaie de le monter et fait le mort. Une histoire cocasse relayée par nos confrères du Dailymail.

Jingang est le nom d’une ville rurale en Chine. Ce nom a été attribué à un cheval qui a décidé que son repos passait avant tout.

Les chevaux et l’homme, une histoire ancienne
Dans la culture occidentale, le cheval est un animal qui représente la noblesse, la fougue ainsi que la liberté. Les chevaux sauvages parcourant les plaines ont toujours fasciné les hommes. Cette curiosité a mené à une volonté de les dompter et de les dresser, et ce, depuis environ 5500 ans, en Asie centrale notamment, où on aurait retrouvé les premières traces de domestication du cheval chez l’homme. Cette période marque le début d’une relation qui durera des millénaires jusqu’à nos jours, où le cheval entretient toujours un lien particulier avec l’être humain. (forrás!)

*

Saint Tropez, France 2021. április 28. (szerda)
p.s... a fenti fotókon látható, hogy a helyzet változatlan ma reggel is, hasonló, mint előző napokban... szinte néptelen kikötő, borús, felhős idő... gondoltam bedobok egy szokatlan, hozzámképest gondold, egy másik témát... a ló történetét... a '80-as évek elején szokszor statisztáltam magyar filmekben Koncz Gábor, Tordy Géza, Jancsó Miklós rendezésében... na, ne a meztelenségre gondolj rögtön itt, kellett oda más mellékszereplő is... egyikben emlékszem kikötöttek bennünket az istálló tartógerendájához a betyárok, korabeli jelmezben... komolyan meg kellett ijedni, legalábbis ezt kellett volna mutatnunk, de közben ment a magyar humor hangosan körülöttünk, nehéz volt megállni nevetés nélkül, a felvételt sokszor megismételtük...  Patz Dóri és férje tanyáján volt a forgatás... ez a lótörténet megidézte a régi emléket... egyik este a kandalló tüze előtt üldögéltünk a forgatás után és régi, igaz filmtörténeteket meséltek a stáb tagjai, közben borozgattunk baráti hangulatban... ropogott a tűz a nyílt kandallóban, Dóri vállát férje szeretettel átölelte, magához húzta... valahogy ez a kép maradt meg... napközben tanítgattak lovagolni a kaszkadőrök lelkesen, de én valahogy nem igazán éreztem magam biztonságban a nyeregben, túl magas volt és a ló sebessége, ahogy száguldott velem nekem nagyon gyorsnak tűnt... talán ezért, nem is tanultam meg jól lovagolni soha, pedig szerettem volna, hidd el... de így alakult, nem érőltettem... ez, csak mellékesen eszembe jutott a Jingang ló történetéről és arról, hogy az ember több mint 3000 évvel ezelőtt szelídítette meg a lovakat...

*

"Jingang meglehetősen különleges koreai ló. Miután lustasága miatt vírusos lett, Jingang minden alkalommal a földre zuhan, amikor megpróbálják ráhelyezni a kengyelt és holtan rogy össze, de ezt, csak eljátsza. Ez egy vicces történet, amelyet kollégáink közvetítettek a Dailymail-ből."
...nem árthat egy kis frissités, belinkeltem ide a kávézásom közben a cikket... most jól esik ez a fekete lé, illata beterítette a levegőt... nem játszom tovább Jingangot, kimegyek futni a tengerpartra Pampelonne környékére... az ottani levegő felfrissít mindig... emlékszem tavaly is ezekben a napokban rémesen nyomasztó volt ... lehet ráfogni a borús időre, de valahogy ma nehezebb, mint máskor...  de láthatod a rendszeres mozgás, sport legyőz mindent...legyen ez neked egy intő példa, mozdulj meg és tornázz! Hajrá!

... a mai nap margójára felírhattam, hogy délután váratlanul nyár lett megint, kisütött a nap és nyári meleg, többek között ezért is nagyon szeretem ezt a helyet... gondolhatod, hogy azonnal az irány a tengerpart volt...

 








Welcome / Dobrodosli / Üdv / Bienvenue










2020. november 25., szerda

© M A R A D O N A 1960-2020

 


Diego Armando Maradona világbajnok argentin labdarúgó, edző. Tizenöt éves korától profi labdarúgó, az argentin labdarúgó-válogatott volt tagja. 1977-ben 16 évesen mutatkozott be a válogatottban egy Magyarország elleni barátságos mérkőzésen. (Forrás!)


R.I.P!

p.s. ... Nagyikám foci imádata a mai napig megmaradt az emlékeimben... hogy is lehetne elfelejteni azokat a hangos kiálltásokat, izgalmas pillanatokat, drukkolásokat...rendszeresen kijártunk a jászfényszarui futballpályára minden egyes meccsre... lehettem vagy 5 éves, amikor először voltam... persze én nem igazán értettem, hogy mi is abban a nagyszerű dolog, miért kell üvöltözni és még egyéb szavakat hangosan ordibálni, ha a labda épp egy hálós kapu felé tartott a focista lábának köszönhetően... lelkes drukkolója volt az én Nagyikám nemcsak az ottani csapatnak, hanem később a TV előtt a magyaroknak is... nem maradt le egy mérkőzésről sem... a ház zengett a hangjától egy gólnál... M A R A D O N A mikor először járt Magyarországon hatalmas élmény volt ez nálunk is... ezután minden egyes mérkőzését végignéztem... szerettem játékát és főleg azt, ahogy belőtte a labdát a hálóba, szinte sistergett a levegő, ámulattal néztem és igazán izgultam, elhiheted! Felejthetetlen percek voltak! Nagyon büszke voltam arra, hogy láthattam a TV-ben, akkor még nem sok családban volt arrafelé és talán az országban sem... Ezek a pillanatok nem halványultak a mai napig és örökké itt marad  velem...velünk! Nyugodjon Békében!

#ilonabarnabiphotonews

2018. augusztus 12., vasárnap

24h Radmarathon Grieskirchen 2018




2016. december 4., vasárnap

©Courir á St. Tropez 03.12.2016. ...

... az volt az érzésem nincs időhöz, korhoz kötve talán a kilométerhez..., csak álltam, ha hosszabb időig egy és ugyanazon helyen, akkor mindig szembejött ugyanaz a futó, mintha csak nagy köröket futna a város közepén, komoly, eltökélt arccal, hogy megvivjon lábaival a kilométerekkel ... ez 2016. december 3-án a Karácsony előtti Téléthon jótékonysági napon... hátukra írva, hogy futunk St. Tropeznak...  néhány iPhone fotó erről:







Courir á St. Tropez 03.12.2016. © BIPHOTO