vegyészmérnök és szemiotikus volt, leginkább a Blissymbols, egy ideográfiai írásrendszer feltalálójaként ismert. Az Osztrák-Magyar Birodalomban született, de a második világháború és a holokauszt után Ausztráliába vándorolt.
Az öreg Bliss mester, aki megalkotta a módszert, amellyel beszédképtelen személyek ki tudják fejezni magukat, nagy álmodozó volt. Szerény bécsi vegyészként kezdte a pályáját. A második világháború vihara keresztülkergette Anglián, Románián, Törökországon, hogy végül Szibéria és Kína után Ausztráliában kössön ki. A hosszú út alatt Karl Blitz-ből Charles Bliss-szé vedlett, de nagy álmát egy egyetemes emberi jelrendszer megalapításáról percig sem felejtette el. Úgy gondolta, hogy minden háború és vérontás alapja a közös nyelv hiánya. Ha megtalálnánk a Bábel előtti nyelvet, azt a matematikai tisztaságú, közös jelrendszert, amelyet korra, nemre, értelmi képességre és anyanyelvi különbségre való tekintet nélkül minden ember megértene, megszűnne az erőszak a földön. Hosszú évek munkájával meg is alkotta ezt a nyelvet, s életművét a Szemantográfia című nagy könyvében adta ki, saját költségén. (Forrás!)
