©LEONARD COHEN (Dance Me to the End of Love)

„Felkészültem a halálra. Remélem, nem túl kényelmetlen”

Montréal, 1934. szeptember 21. – Los Angeles, 

November 10, 2016

Leonard Cohen

"It is with profound sorrow we report that legendary poet, songwriter and artist, Leonard Cohen has passed away.

We have lost one of music’s most revered and prolific visionaries.

**

C’est avec une profonde tristesse que nous vous annonçons que le poète, auteur-compositeur et artiste légendaire, Leonard Cohen est décédé.

Le monde de la musique a perdu un de ses visionnaires les plus prolifiques et vénérés." (forrás)

 “No Way to Say Goodbye?”(forrás)

Leonard Cohen: Titkos életemben 

(fordítás)

Láttalak ma reggel Rohanva elsuhantál 

Nem tudom tagadni Görcsös fájdalommal Bennem maradtál. 

Nincs ki pótolna, üres vagyok nélküled 

És Titkos Életemben Még mindig szeretkezem veled. 

Mosolygok, mikor dühös vagyok

 Átverek embereket és hazudok. 

Teszem, mit tennem kell 

A túléléshez De belül tudom, mi helytelen

 És tudom, mi helyes

 És Titkos Életemben Az Igazság oltárán halnék veled. 

Szoríts, szoríts, testvérem, 

Szoríts erősen, nővérem

 Megérkezett végre a saját parancsom

 Átsétálok a hajnalon 

Átmasírozok az éjszakán

 És áttörök Titkos Életem Minden eddigi határán.

 Felsírtam a papíron

 Ami megríkatott téged

 Senkit nem érdekelt még Hogy emberek élnek-e

 Vagy elmennek végleg

 És a csaló laposztó azt akarja, hogy úgy hidd

 A dolgok nem színesek

 Vagy fehérek vagy feketék

 De hála az Égnek Titkos Életemben Semmi nem ilyen színtelen. 

Megharapom az ajkam

 Megveszem, amit mondtam

 A legutolsó slágertől

 Az öreg bölcsességig 

De mindig egyedül vagyok

 És szívem, mint a jég

 Titkos életemben

Szavak és jeges űr van a szívemben." 

(forrás)


"Love forever"
( BIPHOTO)

Leonard Cohen
Love Forever © BIPHOTO

Fájdalmasan megható megemlékezés Simó György tollából:

"Felállt az asztaltól és elment. 

82 évvel ezelőtt ugyanazzal a járattal jött a világra, ami egy hónappal korábban apámat is ide fuvarozta. 33 évvel később apám megszülte élete első filmjét (anyám pedig engem), a későn érő és és éhes kanadai költő pedig felhagyott a versírással és dalszövegeket kezdett írni másoknak.

Nagyon, nagyon jó dalokat.

Balladákat, amik szinte azonnal magukkal sodorták a gátlásos és énekelni önmaga szerint nem tudó férfit a színpadra, hogy aztán 14 albummal és majdnem ötven évvel később a világ egyik legnagyobbjaként egyetlen hiba nélkül köszönjön el. 

"Sokunknak Leonard Cohen volt a legnagyobb dalszöveg író mindnyájunk közül. Teljesen egyedi, akit lehetetlen volt utánozni, akármennyire is próbáltuk.". Ezt Nick Cave mondta. 

Nem volt ebben semmi túlzás. 

Okos és gyönyörű, megdöbbentően egyenes szövegei voltak a szeretet és a gyűlölet, a magány és az együttlét, az öröm és a kétségbeesés világáról, lényegében az egyetlen világról ami az ember által és az emberért létezik.

Ikonikus dalok, amiket azon túl, hogy maga énekelt, sok százan dolgoztak fel és vittek tovább.

Azért ha saját maga énekelte őket, az Úrtól, és a lengyel-észt zsidó szüleitől kapott hangján, akkor kicsit mindig megnyílt a föld. Olyan férfiének volt ez, amit igazán csak nők érthetnek: a mindig azonnal felismerhető, mágikus hangot és a vele összenőtt dallamokat úgy engedted be a testedbe, úgy nyúlt a lelkedbe, hogy közben boldogan hagytad, hogy fájjon, égessen a gyönyör. 

"The master of erotic despair."

A harmadik verseskötet Flowers to Hitler címmel jelent meg a kínzás és a szenvedés örökké bennünk élő természetéről. 

Azt szeretném hinni, hogy ha valami véletlen csoda folytán ez a hang megszólalt volna a zsúfolt auschwitzi pályaudvaron, lassan felbúgott volna az egyik vagon mélyéből és betöltötte volna a pokol tornácát, akkor a lassan beálló abszolút csendben vigyázba merevedtek volna az SS gyilkosai, és a rémületüket lassan reménnyel felcserélő zsidók zavartan elmasíroztak volna mellettük, el, a szabadság felé. 

Halleluja. 

Take this Waltz.

First we take Manhattan. 

Kulcsember volt, őrző, mondanám, ha használnám ezt a szót. (és miatta épp most használom is.) Olyan ember, akire a sors valamit rábízott, amit senki másra nem. Megmondhatnám, hogy ez mi volt, hogy nekem mi volt, de mindegy: ha idáig elolvastad az írást, akkor te is tudod, hogy mi az. Elmondta neked, és csak neked valamelyik pillanatban, amikor csukott szemmel hallgattad a zenéjét.

Ezért nem lehetett nem figyelni rá, ezért fáj most annyira, hogy nincs többé. 

Az is van, hogy abból, hogy Esterházy és Kocsis után idén Leonard Cohent is visszahívta a főnöke, most már világos, hogy a Teremtő innentől másokra akar minket bízni. Új könyvet nyitott.

"Everybody knows, it is coming". 

Ő tudja. Remélem, ezúttal is jól meggondolta, hogy kire. 

"I don't need a reason
For what I became
I've got these excuses
They're tired and lame
I don't need a pardon, no, no, no, no, no
There's no one left to blame
I'm leaving the table

I'm out of the game" ....
( forrás )