PHOTOGRAPHY * BIH'ART * BIPHOTONEWS directly from Saint-Tropez, France
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: színházigazgató. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: színházigazgató. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. november 26., csütörtök

©BÖRÖNDI TAMAS (1955-2020) magyar színész, színházigazgató

65 éves korában elhunyt Böröndi Tamás - tudatta közleményében a Vidám Színpad.

1955. március 8 - 2020. november 23.


"Böröndi Tamás 1955-ben született Budapesten. A Színművészeti Akadémia elvégzése után 1980-ban a debreceni Csokonai Színház tagja lett. 1984-től a Fővárosi Operettszínházban, majd a Vidám Színpadon játszott, 2002-től szabad foglalkozású művészként dolgozott különböző társulatoknál is. A Rock Színház stúdiójában, illetve az Arany 10 musicalstúdióban zenés színészmesterséget tanított. Színházi szerepei mellett szerepelt több játékfilmben, tévéfilmben és alkalmanként szinkronizált is." (Forrás!)


A legnagyobb nevettető...

Bár makkegészséges és jó fizikumú volt, mégis elragadta a koronavírus Böröndi Tamást. (Forrás!)

BODROGI GYULA, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának, a József Attila Színház és a Vidám Színpad örökös tagjának nekrológja 
BÖRÖNDI TAMÁSRÓL, a Vidám Színpad igazgatójáról.

"Böröndi Tamás:
És tódulnak az emlékek.
20-30 együtt töltött év lesz egy perc alatt múltidő.
Böröndi Tamás:  
Mától már csak emlék…..
Ez hihetetlen, lehetetlen és igazságtalan!
Tudom, hogy ez az élet, az élet, amibe minden belefér…..
De nem! A halál nem! Ez a halál nem fér bele.
Hiszen nagyon sokszor legördült már a függöny,
És a nézőtéren csillogó szemű, mosolygó nézők tapsoltak…
Most lement a függöny, és csönd, zokogás, fájdalom.
Böröndi Tamás:
Nyugodj békében, mi nem felejtünk el."
Bodrogi Gyula

p.s. ... szomorú hír megidézte a múltam... 1978-ban én is tagja voltam a Vidám Színpad társulatának... szép emlékeim lejátszódtak gondolataimban egy pillanatra, valahogy azok eddig elhalványultak... köszönöm, hogy újra átélhettem megint azokat... halvány mosoly jelent meg a szám sarkában és könnyek a szemeimben ... R.I.P