BIPHOTONEWS EXCLUSIVE * PHOTOGRAPHY*BIPHArt * ADS * ART DECO SAINT-TROPEZ - BIPHOTO STUDIO BUDAPEST

*Photography since 2006* on the other side of the camera * My creations reflect traces of my photos and imagination, some using artificial intelligence, digital art, acrylic, canvas, paper (mixed media)* @ilonabarnabiphotonews
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Wass Albert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Wass Albert. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. február 29., csütörtök

©"MARI NÉNI GONDOLATAI ELVEZETTEK A MARSHALL SZIGETEKEN ÁT WASS ALBERT HÓVIRÁG GYÖKEREIHEZ...

 

HÓVIRÁG TAVASZ 2024 // BIPH©ART

p.s... sokszor elhatároztam már, hogy nem pazarlom az időmet ezzel itt, de ma hajnalban is kinyitottam a Facebook oldalam és máris Vidámság, elolvastam #Marikanénéd szókimondását, igaz előtte az Instagram oldalamon beözönlött a Marshall-szigetek árvizéről készült borzalom felvétel, + a kommentekbe beleolvastam, mert nem igazán jött le, hogy ez mikor és hol történt, de talán azt ki kellett volna hagynom, de így utólag nem bánom... de mindezeket #jóváírta Wass Albert Hóvirág gyökereinek mélységéről szóló üzenete... BiphotoNews

Valamit szeretnék mondani Neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ, s az emberek rosszak.
A világ szép, s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér. Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül.
A világot? A Te világodat. De ne feledd el, hogy a Te világodon kívül van még egy másik világ és ez az igazi világ. Gyökered, vagyis jellemed,adottságaid, érzéseid és az a sok láthatatlan holmi, amit magadban hurcolsz egy életen át, ebből az igazi világból ered, és ahhoz a mesterséges másik világhoz, melyet magadnak csináltál, csak annyi köze van, mint a hóvirágnak
az avarhoz, melyen átüti fejét midőn a földből előbúvik.
Ha felületesen megnézed, azt hiheted, hogy ez a penészszagú halott szőnyeg tartja a hóvirágot a hátán. Pedig nem így van.
Előfordul, hogy erdőtűz támad, s az avar tüzet fog és elég. Elég a hóvirág is vele, az igaz. De jövő tavasszal előbúvik megint. Miért? Mert gyökere mélyebben volt, mint a halott
avar, a földben volt, az igazi földben.
Így van ez veled is, testvér. Gyökered nem ebből a világból való, amit magad köré ácsoltál, és ha tűz támad s rád dőlnek a kontár tákolmány romjai: Éned az ösztön gyökérszálainak nyomán visszamenekül az igazi világba, akár a hóvirág.
Mert nincsen különbség, közted, s a hóvirágok között abban a
világban.

 

Kedves Kálmikám, vagy filipsz.. vagy mi a rossebb vagy..

Látom, téged is előhúztak, mint szaros gatyát a szennyes kosárból. Na de kell is a reklám, hiszen egy hónap múlva már ámulva nézi a világ azt a filmet, amit kis híján a Ben-Hur folytatásaként aposztrofáltok. Elnézve az Aranybullát, amit Fábri Zoltán, az Ötödik pecsét forgatásán, az ebédszünetben összedobott volna.. háát.. azért vannak fenntartásaim. Na persze tudom én hogy az Isten adta nép, jobban ki van éhezve a pátoszra meg a hazaszeretetre, mint egy jó tányér pacalra, egy kevés kovászos uborkával.

És ha már Latinovits és Őze Lajos, a túlvilágon pihenik ki a zsenialitásukat, be kell érni, azzal.. ami van. Az igazság az, hogy csupán elvétve látok maradandó színészt mostanság. Ha mégis kitűnik egy-egy, az vagy elmegy merő kényszerűségből, üres, állami pátoszt forgatni, vagy beáll egy általatok, csak " balos lipsi " -nek nevezett színház kötelékébe. Végre ezt is megéltük. Jobbos színház, balos színház. Hát igen, szép dolog ez a kultúra.
Én, a magam részéről, az Ötödik pecsét című filmet, egyetemes alkotásnak tekintem. Ha minden díjat megkapna földön, az is kevés lenne. Ám Fábri Zoltánt, mégsem láthatta a nagyérdemű mellet csapkodni. Persze tudom, kulturált, emberre, ez nem is jellemző. Igaz.. itt felénk magyarban, el kell teljen vagy húsz év, mire befogadja a szerver, egy-egy alkotás nagyságát. Abban is biztos vagyok, hogy Cserhalmi György diótörése a Sztálin menyasszonyában, vagy Major Tamás egyetlen dorgáló tekintete a kissé szemtelen, és nem épp makulátlan viselkedésű tizedesre.. nos, már maga a filmművészet. És hogy csak a hitelességet is ideráncigáljam, Darvas Iván révedező tekintete a Szerelem című örökzöldben, maga az élet. De hogy levelemben száraz tények is legyenek, ne csupán egy agg szempár párás emlékezete, a fent említett remekművek összköltsége, valószínűleg a környékén sincsen az egyetlen Petőfi film kiadásainak, ami végül, elérte a hatmilliárd, jó magyar forintot. Szegény.. Borsodi ovisok.
Aztán, ma délután, ahogy kapcsolgatom a színes tévét, bevallom elcsodálkoztam. Hát csak nem a nyugdíjas éveit élvező, derék Mekk mester ül ott, összefont karokkal? Hát nem. Te ömlengtél, leginkább saját magadról. Ízléses egy párbeszéd volt.
Na de itt Nerniában, ilyen az élet. A zsenik után, a megélhetési nímandoké a terep.
Meg ha már a hazug szajkózásotokkal, tönkretettétek a vallás méltóságát, miért is bújna ki ez alól, az egyik legnagyobb költőnk: Petőfi Sándor. Igaz, a tavalyi évfordulót úgy megünnepeltétek, hogy jó ha kétszázan voltak jelen a Múzeumkertben, a kétszázadik szülinapon. Tagadhatatlan, hogy a mi jó trittyentrotty tábornokunkat egész Kiskőrösig űzte a a választóktól való félelem meg a forró hazaszeretet.
Idén, vajon mi lesz? Segesvár mezején emlékezik majd, néhány székely góbé társaságában? Mert ahogy a mi ungarise nindzsánk menekül az övéi elől, már felér az örök veszélyben élő Jerry egér rohangálásával. Azért ez is milyen szép.. angardozik a magyarokért, miközben, előlük menekül.
Az, hogy te minden érdem nélkül játszod itt a magyar Fellinit, egy dolog. Mint ahogy az is, hogy tíz számmal nagyobbra fújod magad. De azt sem tudom igazán, hogy ki a rossebb vagy? Mert csak arra emlékszem belőled, hogy Pataki Ferencet kenterbe verő gyorsasággal számoltál el úgy húsz éve, a kétmillióig, Na persze érdekelne, hogy ezen a mutatványon kívül, mi az a tudás, amiért két tucat telivér, néhány luxusautó, és egy csillogó kúria társaságában élvezheted a mindennapokat.. Vagy te lennél az újrateremtett feudalizmus, egyik első befutója? Némi könnyel a szememben hallgattam, ahogy elcsukló hangon meséltél arról, miként mész megemlékezni minden évben a különböző parcellákhoz, a gyermekeid kíséretében. Mert hát elmondásod szerint, ott tanulják meg, a hazaszeretetet. Igazad van. Hát mire is termett az a jó, szittya magyar gyerek, ha nem arra, hogy egy vadidegen ember sírja felett révedezzen..
Na de ha már feltettem ezt a költői kérdést, zárjuk is le e levelet, némi irodalmi élvezettel. Ha már Petőfi film, hát regélje el ő, a magyar kultúra és a magyar közhangulat hanyatlását:

" Pihen a komp, kikötötték.. benne hallgat a sötétség.. "

Zárszóként csak annyi: Kálmikám.. a te fajtád, minden rendszerben egy dörgölőző senkiházi marad.. mert bár a szar lehet friss, de a légy.. mindig ugyanaz..

Mari nénéd..