2020.
ÉVBEN SEM MARAD EL A KARÁCSONY!
 |
| Port de Saint Tropez, France 2020 © BIPHOTONEWS |
" A téli időszak várva várt ünnepe a karácsony. Már az ókorban is köszöntötték a téli napfordulót. Mithrashoz, a fény, a legyőzhetetlen nap istenéhez kötötték. Újévkor a rómaiak ajándékkal, sztrénával kedveskedtek egymásnak. A keresztény vallás ezeket a képzeteket a megváltó Jézus alakjához kapcsolta, születését december 24-e éjszakáján ünnepli, a 4. század óta.
A karácsonyi termő ág, életfa a megújuló természet ősi jelképe, amely az európai keresztény hagyományban bibliai elemekkel gazdagodott. A karácsonyfa állítása azonban újabb keletű, 16–17. századi német protestáns környezetben alakult ki.
Magyarországon az 1820-as évektől tudjuk nyomon követni ezt a szép szokást. A magyarországi óvoda megalapítója, Brunszvik Teréz valamint a Podmaniczkyak az első között jártak, akik elterjesztették a karácsonyfa-állítást az országban. A Podmaniczky családnál ekkor minden gyermek külön kis feldíszített fenyőfácskát kapott, ajándékok kíséretében. A 19. század végére az örökzöld, felékesített karácsonyi fa már nemcsak a főúri és a gazdag polgári rétegek körében terjedt el, hanem a módosabb paraszti családoknál is.
Karácsonyfa-díszítés 1920–1945 között A karácsonyfa-állítás szokása a Horthy-korszak Magyarországán már általánosan elterjedtté vált, falun és városon egyaránt. A valódi fenyőágakat és kis fácskákat ennek az időszaknak a megújult, modernizálódott stílusa, anyaghasználata és előállításmódja szerinti díszekkel ékesítették. A terméseket, a tradicionálisan kézműves technikával készülő díszítőelemeket felváltották a sorozattermékek, első hírnökeként a karácsony iparszerűvé és kereskedelmivé válásának. Megjelentek a boltokban az ezüstlamellák, a fémlemezspirálok, a jégcsapok, a gyertyatartók és az üvegfigurák. Továbbörökítődtek azonban a leghagyományosabb formák is: a Napot, a fényt, a magát Krisztust jelképező alma üveggömbbé lényegülve (első darabjaik Thüringiából származtak), s a paradicsomi kígyót imitáló, tekergőző girlandok, őrizve a karácsony ősi szimbolikáját, azaz, hogy „földre szállt az Ég”. A fa tetejére még mindig a pásztorokat a jászolhoz vezető csillagra is utaló, kis fehér selyem („angyalhajas”) korongdíszt tették, közepén az angyallal. Szenteste meggyújtották a karácsonyfán a gyertyákat, csillagszórókat égettek, hogy elűzzék a sötétséget, a gonoszt, s megjelenítsék a fényhozó Jézust, a Világ Világosságát. Az emberek többsége hitben élt és tetteiket az érzelem irányította.
Profánabb, de annál mellőzhetetlenebb tartozéka a karácsonyfának az édesség: a kezdeti ostyás díszítést csakhamar felváltották a mézes süteménydíszek. Az első szaloncukrot a Gundel cég készítette, 1895 körül. Azóta is kizárólagos magyar sajátosság – desszertként és fadíszként, egyaránt.
Betlehem a lakásban, 1920–30-as évek
A Máté evangéliuma szövegét alapul vevő, a Szent Családot a bibliai szereplőkkel a középpontba állító karácsonyi betlehemek készítésének katolikus hagyományát, a magyar betlehemépítés Schwartz Elemér ciszterci szerzetes által vezetett mozgalmának erősítését – a nyugati hatás ellensúlyozása céljából – az 1930-as években újították fel. A felállítható betlehemek, kis jászlak, a kegyesség tárgyai a családi ünnep részévé váltak és bekerültek az otthonokba is, a karácsonyfa alá. A fa-állítás protestáns eredete fokozatos halványodásával a két felekezeti megközelítés immár nem zavarta egymást. A német eredetű, igényes kivitelezésű, papír betlehem-változatok gyorsan terjedtek a városi polgári középosztály körében is.
Gyermekjátékok és karácsonyi kellékek, 1920–1945
A karácsony – elsőrendű, kultikus-vallási jelentősége mellett – az ajándékozásról szól, eredendően a gyermekek megajándékozásáról. A téli ünnepkörben a 16. századig az ajándékozás alkalma Szent Miklós napja volt. A reformáció óta azonban ez a szerep áttevődött karácsonyra: a protestáns hagyományok szerint Európában már nemcsak a katolikus szent ünnepen ajándékoznak, hanem Jézus Krisztus születésének napján is. A karácsony családi ünneppé vált, ekkortól a szülő-gyerek viszony is bensőségesebbé. Az ajándékozó az angyalok segítségét elfogadó Jézus. A titokzatos körülmények közt megkapott ajándék pedig nem lehet más, mint a gyermekek öröme, a játék. A játékszerek, a játékeszközök gyártóinak, forgalmazóinak (később a felnőttek ajándékai esetében is) ez az év legnagyobb lehetősége a legnagyobb hasznot hozó árueladásra. Az 1920–30-as években a játékszerraktárak (Budapesten például a Kertész Tódor-, a Liebner Zsigmond- és a Késmárky és Illés-féle, azaz az Árkád Bazár játékkereskedések) árjegyzékekben kínálják a már nem csak „norinbergai” (nürnbergi és más német), Harz- és érchegységi, de magyar gyártású játékok tömkelegét. A legklasszikusabb játékok, a babák, a bababútorok és edények, a mackók, az ügyességi játékok, a gipsz és fa állatfigurák, a fa építőkockák, a pörgettyű, azaz a fiúkat és a leányokat felnőtt életre nevelő darabok a legsikeresebbek. A korszerűen igényes kivitelű gyári késztermékek a kereskedelmi kínálatból származtak. Ritka kincs a két kerekes faállatka: az igen elterjedt játékfajtából alig maradt meg néhány darab. A kiskutya és a tyúk a Füleki Iparművek Rt. Játékkészítő üzemegységében készült az 1940-es évek elején, Bencze László festő és grafikus, iparművész tervei alapján, bükkfából, nitrofestékkel festve, lakkozva. A csomagolóanyagok kiváló reklámhordozó sajátosságának kihasználását jelentősen elősegítette, hogy neves iparművészek tervezték grafikájukat. Az alkalmazott grafika az 1910-es évektől vált új, önálló művészeti ággá. A Mikulás-motívumos desszertes és a Stühmer-bonbonos dobozok a belsőépítész-grafikus Kaesz Gyula feleségének, Lukáts Katónak a munkái. Az egykor a Vörösmarty téren álló, 1931-ben éppen Kaesz Gyula tervei alapján a legmodernebb cukrászdaépületté átalakított Floris cukrászda dobozának felületi rajzát pedig Kozma Lajos tervezte. A Gerbaud-doboz felülete herendi porcelán-minta. A felnőttek hagyományos karácsonyi ajándékait, a ruhaneműket tartalmazó díszdobozok közül a „GE-VI” jelzésű harisnyás dobozt Vogel Erik grafikája díszíti. A kúpos harisnyatartó doboz („GFB Pók”) a Guttmann-Fekete-Budapest harisnya és kötöttáru-gyár (az Aranypók elődje) ajándékcsomagolása az 1920-as évekből. A Mikulás celofánzacskó Budapest sorra nyíló nagyáruházainak egyikét, Ruttkai (Rosenberg) Antal 1925-ben a Rákóczi úton megnyitott Magyar Divatcsarnokának reklámját hordozza.
Karácsonyfa-díszítés, 1950–1970
A Kádár-korszakban szovjet mintára a Mikulásból Télapó, a karácsonyból fenyőünnep lett: a szokás vallási tartalmát igyekeztek elfeledtetni. Eltűntek a betlehemek, s a karácsony egyre inkább az ajándékozás alkalmává vált. Fát azonban változatlanul állítottak, nagyrészt hasonló díszekkel, bár a gömbök színesebbek és mintázottabbak lettek: modern, hócsillámos, „op-art” mintás felületük már nem emlékeztetett a dísz szakralitására. A néhány alapízben, gyári sorozattermékként előállított konzum szaloncukor az 1960-as évek végére desszert-jelleget öltött: zselével töltötték, csokoládéval vonták be.
Gyermekjátékok és karácsonyi kellékek, 1950–1970
A játékgyártás- és kereskedelem az 1950-es évektől központi állami irányítás és szabályozás alá került. A korszakra jellemzően a legtöbb játékot a termék- és anyagfajtára szakosodó játékkészítő szövetkezetekben állították elő az ország különböző városaiban. Az egyetlen gyár az ELZETT Fémlemezipari Művek volt, a jellegzetes litografált lemezjátékok készítője. Az ő termékük a közlekedési játék. A motoros fiú NDK import, a szocialista táboron belüli megállapodás jegyében. A közkedvelt építőkockákat a miskolci Jó pajtás Játék- és Faárukészítő KTSZ, a néger babát egy debreceni KTSZ gyártotta. Parókás és formált hajú babákat egyaránt lehetett kapni. Jellegzetes korszakos karácsonyi ajándék volt a népviseletes baba, a magyarokon kívül a dirndli ruhás, hajkoszorús változat is. A játék-fürdőszoba az 1950-es évek közepén készült. Az 1960-as évekbeli csővázas bútorral együtt a korszerűséget képviseli. A játékokat a TRIÁL elődje, a Sport- Hangszer-és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat forgalmazta, kizárólagos joggal. Bár az ünnepekre tartalékolták a sikerdarabokat, állandó problémát jelentett, nem lesz-e hiány valamelyikből karácsonyra.
 |
| SAINT TROPEZ, FRANCE 2020 (Place des Lices) © BIPHOTONEWS |
