 |
| BIPHOTO RETRO(ságok) Római Dunaparti séta 2018 január 20. délután (fotók) |
... vannak helyek, ahol az idő " megállt " ... ilyen a Római part is... visszaemlékezve, talán 40 évvel ezelőtt is pontosan ilyen hangulatú volt, vannak házak, amik talán azóta is úgy maradtak, "kéz" nem nyúlt hozzájuk ... iphone a kézemben, lassan sétálgatva, élvezem a látványt, színeket, ami elém tárult... elbűvölt, gyönyörűűű volt... a napsugarak másokat is kicsalogatttak, pecázgattak vagy leültek a csónakház előtt és iszogattak, jót beszélgettek ... gyerekek beszédétől, nevetésétől, kutyák ugatásától volt hangos a Dunapart... kerékpározók, futók lelkes tábora sem maradt le...
iphone fotók
Simon Balázs: Római part
Egy dunaparti sáv, aztán
Derékszögben az a mesés fasor,
A Rozgonyi Piroska dús platánjai,
Pöndör kéregcsíkok az aszfalton,
Mint száraz papirusztekercsek esnek
Szét a láb alatt – addig a csónakházi
Placc, a parti sáv, fellocsolt por,
Egy-egy sínpár a csónakliftekhez,
Fabódékban lacipecsenye-hal és, persze,
Sör, kimustrált killbe ültetett
Muskátlik, néhány pad, ott ettünk akkor
Is, ez volt a zárlat: bágyadt ég,
Kitűnő fáradtság, a jegenyék borzonganak,
Zizegnek fönn, a muskátlik alig
Rebbennek, söntésből recseg a meccs,
Mi hallgatunk, „finom a hal”, nézem a
Papírtányéron a lefosztott vázat, olyan,
Mint az a halott csónaktest, egy sirály
Körözött, emlékszem, fönt, és mintha
Álomban, nehéz tagokkal, evezéstől,
Víztől, naptól kábán indulunk, a
Sarkon, mielőtt a platánsorba lépnénk,
Visszanézünk, még egyszer a Dunára és a
Poros töltésút, amit olyan rég ismerünk,
Lejátszódik, pördülnek föl a csónakok,
Itt-ott biciklisek, pocakos partiak,
Gyerekek, cserzett öregasszonyok, és,
Mintha függönyt húzna el, víztajtékban,
Párában lebukik a Nap, még épp kiköt a
Hófehérke, lágyan csapkodja a stégeket.
