© ... do you... do you Saint-Tropez ... BD VOILES...

... "Les Voiles de Saint-Tropez" ...

24.09.2016.-02.10.2016.

VITORLÁZÓ VERSENY - SAILING - VOILES  • 24.09.2016-02.10.2016. Saint-Tropez © BIPHOTO

BD VOILES - 2016. Saint-Tropez © BIPHOTO

©.... "hiszen Ő maga volt az élet, a gondolkodás a modern magyar költészet" ... (Tornai József költő)

"Amit megéltem, az voltam én"- Csoóri Sándor nem rejtett önarcképe

Búcsúzzunk tisztelettel, őszinte részvéttel

Csoóri Sándor

1930.02.03.-2016.09.12.

kétszeres Kossúth-Díjas író, költőtől

"Semmi sem él, csak ami túlél engem

Semmi, csak ami márvány akar lenni,

elfogulatlan kő a legutólsó földrengésben,

Isten kezében amulett,..."

..."életében a nemzet lelkiismerete volt..."

NEM FÉLTEM SOHA SEMMITŐL Nem féltem soha semmitől, csak a gyáva halál lohasztó cselvetéseitől. Folyton itt ólálkodik most is körülöttem, mint egykori besúgóim. Jön, megy, szimatol, vizslat, rákönyököl egy falevélre, egy kapudúcra, s onnan figyeli, hányszor lélegzem félpercenként. Talán a három világhírű tenorista hangszálain is o futkorászik föl-alá, hogy szájukból láng csapjon ki s emésszen meg engem mindenestől, legyek a gyönyörködés és a földöntúli szabadság martaléka. Az o zsákmánya lehetne bármi a földön: a bazalt, a kő, a tenger sóhaja, az augusztusi éj barokkos kupolája, göndör angyalkahaj, angyalkalábujj, övé a Szahara minden homokszeme, a lópokrócról világgá ugró szöcskék, de láthatóan neki én kellek csak: a vérem, a húsom, Ady rám hullott haja szála, amelyen úgy ülnek sorban a szerelmek, évek és sötét planéták, mint villanydróton a fecskék. Tél jön megint. Mocsok és köd. Isten vidám szeme büdös kukába hullik, szétrohadt paplanok és szétázott platánlevelek közé. Néhány pillanatig még látom, ahogy kihuny. Megállnék fölötte, mint hátára esett szarvasbogár teteme fölött, de máris odafurakszik mellém a Nagy Jelenlévő, s a nyirkosság szolgájaként megérint. Egész a csontomig nyomja ujját. Álmodom talán? Megcsap a szél. Nem álmodom.  -----------------------------------

©.., mert a fotó 'ÖRÖK EMLÉK" marad ...

..., ha velünk maradtál volna még, ma lenne a születésnapod... kiültem ma a teraszra, ahol mindig üldögéltél, sütkéreztél a napom, közben gyönyörködtél a tájban, majd letekintettél a "málnásodra", amit Te álmodtál meg..., én csak elültettem az általad hozott  pici növényeket ... azóta rendesen kinőtték magukat, ontják az édes, piros termésüket... Viktorral, amikor szüreteljük és közben szinte megesszük az egészet, sosem hagynánk ki, hogy ne öleljük át egymást... érezzük a jelenléted! ... nincs olyan nap, hogy ne nézzem meg őket ...

EGY FOTÓ ÖRÖK EMLÉK MARAD • ANYUM, MIRCINK © BIPHOTO STÚDIÓ

©PORTRÉFOTÓZÁS, AKKOR BIPHOTO STÚDIÓ BUDAPEST.HU

... nem lehet kérdés, hogy hol kell a csengőt megnyomnod, ha portréfotózást keresel ...

Portrait Photography
Portréfotózás

BIPHOTO STUDIÓ BUDAPEST.HU

e-mail  -  információ

© MÉZ, a javából!

... a méz vásárlás nagy lutri, mint általában minden élelmiszer lassan... a Mammut piacon sétálgattam és végre jó döntést hoztam, mikor ebből a mézből vásároltam.., ha jellemezni szeretném, egyszerűen az illik rá, hogy "mindig mosolyog" ..., a megkóstolás után Te is! ... ahogy lassan csurog le a torkodon a virágok összes illata a napfénnyel keveredve árad szét a testedben... és ez minden egyes alkalommal így van és az állaga sem változik! ... 

©Portrait Photography

ORDER

©Esküvők a Budai Várban...

... bármerre jártunk a Budai Várban a mai nap szinte minden sarkon egy esküvői csoportosulással találkoztunk... örömteli pillanatok ezek ... egyet-kettőt sikerült lencsevégre, akarom mondani iPhone végre kapnom ... 

©RC

... nem sok beszéd mende-monda kell ehhez a fotóhoz ...

©FELEJTŐS A JAMIE'S BUDAPESTEN...

... kicsit sajnáltam, hogy nem vagyok éhes mikor beültünk egy séta után, de amikor kihozták a paradicsomos rákos tésztát, amit persze a pincér ajánlott magyar módra, hogy a legjobb, akkor már inkább szerencsésnek éreztem magam... az a furcsa illat helyett, inkább szag nem volt igazán csábitó ... a pincérek mosolyognak kedvesen, de lehet érezni, hogy nem igazán vannak a tetőfokán ennek a szakmának... elfelejtett limádé vagy éppen az, hogy a bárnak kinevezett teraszon nem lehet fogyasztani főételt... így azzal telt az idő, hogy ide - oda rohangáltunk, míg végül asztalt kaptunk... a hangulatunkat még ezek az apróságok sem tudták csorbítani, de legközelebb meggondoljuk, hogy a várban hová ülünk be.., csak úgy egy hirtelen gondolattól, ha akarunk egyet inni..., netalán tán enni ...

©LE PRINCE ALBERT DE MONACO Á SAINT-TROPEZ