©COUR FUSCHIA • ECURIE D. LACOTE • LE CHATEAU DE GROSBOIS • FRANCE •

 LeTROT

Centre International d'Entrainement au Grosbois

Priorité aux Chevaux

COUR FUSCHIA

CURIE  D.  LACOTE

Le Chateau de Grosbois avagy Grosbois kastély Franciaországban, Párizstól kb. 20 km-re délkeletre, Boissy-Saint-Légertől 2,5 km-re délre, az N19-es / E54-es út mentén található. 

Le Chateau de Grosbois

Un manège couvert de 77 m de long, 23 m de large et 13 m de haut

M. Gilles CURENS (entraineur) • VAMOS TUDOR (7 ans)

Párizsban, a Saint Michel kútnál találkoztunk egy novemberi vasárnap délelőtt M. Didier LACOTE Cour Fuschia  tulajdonossal és leányával Celinnel. Akkor ismertem meg személyesen őket. Biztosan mindenkinek volt már az életében az, hogy első pillanattól kezdve ugy tünik, mintha már találkoztunk volna, a bizonyos  'déjá vue' ... na, ez akkor ott az volt! 
2014. év egyik ajándéka volt, hogy megismertem M. Jean Atkatlian    francia üzletembert, ki most már visszafogottabban, nyugdíjas éveit éli Párizs szívében, de még így is aktivabb, mint legtöbb ismerősöm itt körülöttem Budapesten. Ezt, csak poénként irom itt. Kikapcsolódásként St. Tropez kikötőjében lévő házába utazik és annak teraszáról gyönyörködik a Földközi Tenger szépsében.  2014. májusában a sors Budapestre sodorta. Ebben jócskán belenyúlt St. Tropez-i közös barátunk Iván Hor magyar származású kortársfestő gondolata, aki pihenésképpen a szülővárosába látogatott. A New York kávézóban találkoztunk először, Iván kiálllitás megnyitójának napján, aminek otthont  a Pintér Galéria adott. Itt szokták mondani azt, hogy jó időben, jó helyen, hát ez történt velem pontosan. Barátságunk folytatódott..., így kaptam fotózási lehetőséget a Le Chateau de Grosbois egyik verseny istállójában.  

Le Cheval BOUBA de LATOUR (4 ans) LeTROT GROSBOIS France

Visszakanyarodva Párizsba a St. Michel kávézó teraszára, ahová beültünk egy kora délelőtti kávéra és egy rövid ismerkedésre, mi négyen.  Annyit azért már tudtam, hogy Didier az egyik legjobb barátja M. Jean-nak, aki váratlanul egy évvel ezelőtt úgy határozott, hogy megváltoztatta addigi életét és megvásárolta az első  VAMOS TUDOR nevü (6 éves) versenylovát. 

Ezután lett a Le Chateau de Grosbois Cour FUSCHIA versenyistálló tulajdonasa, Ecurie D. Lacote.  Nyolcra emelkedett röpke idő alatt és igazi versenylovak a javából, a nemzetközi versenyek nyertesei.  Cour Fuschia iroda fal színe nem látszik a rengeteg fotótól, minden esemény  dokumentálva... 

M. Didier Lacote a tulajdonos büszke is erre jogosan. Tehetséges szakemberekkel, jó barátokkal vette körül magát, mint M. Gilles Curens hajtó, versenyló tréner és a felesége Mme. Neeltje Curens állatorvos. 2014. évben M. Didier Lacote a leányának Celinnek vásárolt egy lovat meglepetésképpen, nyolc közül Bouba de Latour -t (4 éves).  

Ennyi háttéranyaggal, ami nem tünik soknak, de nekem elég volt, hogy az érdeklődésem csucsfokára emelje. Vállalkoztam a fotózásra, ami nagy kihívás volt számomra, mert ez volt az első ilyen téma, amióta úgy mond fotós lettem. Az időjárás istene is velünk volt, ragyogó napsütésben szálltunk be a kocsiba, nem hátrány, ha fény is van a fotózáskor. A természetes fénynél nincs szebb és azt, imádom! Kellemes hangulatban telt az út, észre sem vettük az idő múlását és máris kinyílt a 'Le Chateau de Grosbois' kapuja előttünk. Ritkán ámulok el, de ez a pillanat ilyen volt...
A fényképezőgépem, még a kocsiban elővettem a táskámból, hogy véletlenül se maradjon le egy pillanat és még ott elkezdtem forgatni a filmet, gondoltam bevezetésnek pont jó lesz. Ilyenkor mindig sajnálom, hogy nincs több kezem, mindegyikben egy-egy fényképezőgéppel. Most az sem lett volna talán elég.  

M. Jean Atkatlian et M. Didier Lacote

Azt írják a fotózásról a nagyok, hogy nem szabad a fotózás miatt az adott élményt kihagyni, amiben vagyunk, élvezzük a pillanatot.                         
Azt   hiszem ezt még gyakorolnom kell! 
Viszont nem bánom, mert amit visszalátok   a kész rövid ismertető filmemben és a   fotókkal illusztrált 500 limitált, hitelesitett példányban megjelent könyvemben... mindent kárpótol! 
Bátyámnak mutattam meg először, fontos volt számomra a véleménye, mert eredetileg nyomdász és nem is akármilyen! Az a fajta, aki már kihalóban van.., érti és szereti hivatását! Lapozgatta, lassan lapozgatta, nézegette a fotókat, felolvasta a történeteket, csak úgy magának, mintha Én ott sem lettem volna... majd mikor a végére ért Rám nézett és... 
- Kedvet kaptam, hogy ellátogassak erre a helyre, szép munka Húgicám! - egymásra néztünk és elmosolyodtunk szinte egyszerre...  [Ilona Barna BIPHOTO]
Könyv megrendelhető • Request Offer

All Rights Reserved © Ilona Barna BIPHOTO