©56mp az 1956-os villamoson 2016-ban Budapesten...

1956-os villamoson 2016. október 23-án © BIPHOTO

1956-os villamoson 2016. október 23-án © BIPHOTO

1956-os villamoson 2016. október 23-án © BIPHOTO

©Once upon a time IVAN HOR PAINTER ...2016 Saint-Tropez '56...

Egyszer volt, hol nem volt, ha nem velem történik, talán kételkednék, hogy igaztörténet lenne. Harminc évvel ezelőtt a sors úgy hozta, hogy ismeretséget kötöttünk és mai napra igazán őszintén mondhatom egy cseppet sem halványodott, sőt ellenkezőleg, ha pontosítanom kellene talán tömören úgy fogalmaznám, hogy mindig akkor érkezünk egymás életébe, amikor éppen a másiknak erre szüksége van.

Együtt ebédelünk vagy kávézunk épp, Saint Tropez kedvenc helyein a lényeg, hogy mindig van egy története, amit el tud mesélni játékosan az életéből, mint egy mesét, amit én nem ismerek. Szeretem hallgatni, néha törnöm kell azért a fejem, mert ennyi év után néha keverednek a francia és magyar gondolatok... nem gond visszakérdezek és a végeredmény mindig az, hogy kicsit neheztel rám, de sosem mondaná, hogy számára érthetetlen, hogy én miért nem értem azt, amit akar mondani ...  így került szóba egy alkalommal '56 ... és én, csak hallgattam és hallgattam... mindeddig nem is tudtam, hogy gyerekként 12 évesen főszerepet játszott egy nagy magyar filmben. Erről a korszakról olyan történeteket ásott elő a múlt zeg-zugaiból, amit kevés túlélő tudna már elmesélni korhűen. Ő egyik azok közül.  Mi a magunk módján így emlékeztünk vissza erre az időszakra...

1956. szeptemberében volt a bemutatója  a "Tanár Úr Kérem" című magyar filmnek, Karinthy Frigyes immár klasszikus irásai nyomán készült film hőse Bauer Károly középiskolai tanuló,  született Horesnyi István (12éves),  Ivan Hor magyar származású  48 éve Saint-Tropezban élő festőművész barátom, aki papír hajóiból 3D-ben álmodja meg műveit. Lassan harminc éve ismerem és még nem láttam pihenni. Egy olyan művész, aki az atelier-jében tölti élete 99%-t és számára az a kikapcsolódás, hogy gondolatait, álmait papirhajókból képekké varázsolja és ez a tárház kiapadhatatlan, örök csörgedező patak! 1956-ban hagyta el Magyarországot 7 gyerekes családból és talált otthont egy francia családnál fogadott, ötödik gyermekként.  

ÉCOLE D'ART GRAPHIQUE CORVISART PARIS 13  

tanult festészetet. 

Saint Tropez városában 48 évvel ezelőtt letelepedett, családot alapított. Büszke gyönyörő leányára, aki anyja szépségét, táncos, sportos karakterét és apja művészi hajlamát örökölte.

Ivan Hor 
festőművész szívében igaz magyar maradt. Többek között ezért is döntött úgy, hogy családjának Budapesten is kialakított egy otthont. Klasszikus szépségében megmaradt, volt nemesi családi ház első szintjén, ahonnan a kilátás a Hősök terét öleli át!

folyt.köv.

Ivan Hor magyar származású festőművész © BIPHOTO

Horesnyi István gyermek főszereplő a Tanár Úr Kérem cimű magyar filmben (12éves) alias  Ivan Hor festőművész © BIPHOTO

©EGY ÉVES LETT A BUDASZÍVE GYÜLEKEZET!

... kedves invitálás a születésnapi tortára, aminek nem lehetett ellenállni a Lövőház utca forgatagában... igazán megédesítette a szombat délutánt kicsiknek-nagyoknak...

GRATULÁLUNK AZ EGY ÉVES SZÜLETÉSNAPHOZ!

BUDASZÍVE GYÜLEKEZET

© ..., ha a kutyák beszélni tudnának ...

... ha kutyák beszélni tudnának ... Saint-Tropez, Plage Tropezina 2016 © BIPHOTO

... álltam a kőből kiépített stég végén, gyönyörködtem a tenger azúrkék színében és, mint általában, ha visszagondolok anyumra hangosan mondom ki a gondolataimat... megtehettem, már mindenki távol volt ettől a helytől, sokan ebben az időszakban hozzák ki a kutyájukat sétáltatni..., arra nem gondoltam, hogy a víz felerősíti hangomat és elröpíti a távolba... igazából ez nem is volt érdekes, akkor ott... széttártam a kezem magasba az ég felé ... gyönyörű volt minden körülöttem,  kedvenc helyem, ha itt vagyok St. Tropezban, nem tudok betelni szépségével, mindig másnak, újnak látom! ... hangosan köszöntem meg az ég felé emelve tekintetem, hogy ezt a gyönyörű napot megkaptam és hozzátettem Anyum gondolatát, amit egyszer Karácsony táján az Andrássy út lámpáktól csillogó fényében mondott:

- Milyen kár, hogy egyszer ezt a sok szépet itt kell hagynom... azóta mindig eszembe jut ez a mondat, ha látok valami fantasztikus dolgot... most azért óvatosan hozzátettem, hogy remélem még sokáig! 

... közben a tekintetemmel visszafordultam a plage felé és megakadt a szemem a távolban az előbb még itt a stégen sétálgató spániel és gazdáján, aki leült a homokba és körülötte ugrált a kis barna színü cocker... majd a gondolatom befejeztével, hirtelen megváltozik ez a kép... és azt látom, hogy nagy iramban a spániel ellenkező irányba, akarom helyesebben mondani felém tart... először persze arra gondoltam, hogy biztosan eldobott a gazdája valamit és azután rohan, mint általában a kutyák, de nem, mert csak rohant és egyre gyorsabban ... nem akartam elhinni, hogy egyenesen a lábaimhoz, beletelt vagy egy perc is, a távolság nagy volt... én meg csak dermedten nézem és nem akarok hinni a szememnek, nem képzelődök ez a kutyus pontosan hozzám fut, nyelvét lógatva, mikor odaért a lábaimhoz a szemeivel beszélt, vidámság, szeretet zúdult rám... kétszer-háromszor körbe-körbe rohangált és úgy tűnt mosolyog...a ledöbbenéstől, csak néztem, szinte alig tudtam reagálni, olyan érzésem volt, mintha kivülről tekintenék le erre a jelenetre.., majd lehajoltam hozzá és hangosan megköszöntem..., szinte alig érintve hagyta a fejét megsimítani és ezzel rohant is vissza a gazdájához, mielőtt elindult volna nagy iramban, mégegyszer visszafordította a fejét felém ... én meg csak néztem utána, hihetetlennek tünt ez az egész, de megtörtént és pont velem, így a kételkedés nem ütheti fel a fejét, mint általában, ha mesélnek ehhez hasonló történeteket.., majd felemeltem a kezem, de az érzés olyan volt, mintha valaki tenné ezt helyettem,  ezzel jelezve a távolban levő gazdinak, hogy minden rendben, aki biztosan aggódott az elfutott kutyája miatt... visszaintett ...majd egy kis idő múltán megint együttvoltak... így messziről is érzékelni lehetett a szeretetet kettőjük között ... hosszasan néztem utánuk, majd eltűntek... meghatódva csak álltam ... és álltam ... hosszú idő telt el, míg felocsúdtam ebből a mélységből és visszaindultam a város felé...

...évekkel ezelőtt nekem is volt egy Astor cocker spánielem, Ő is volt St. Tropezban...  sőt egyszer valaki a Hotel Sube-ben, mikor bementünk vacsora előtt aperitivezni a bárpultnál ült egy férfi és anélkülkül, hogy ismert volna bennünket egyszercsak megszólalt:
- Ennek a kutyusnak meg ember tekintete van, milyen különös...
- Tudom, mert Ő az is! - Anyum, csak egyszerűen így reagálta le azt, ott.
... aztán az egyik nap úgy adódott, hogy Anyu örökbefogadta és a legjobb barátok, társak lettek, míg lehetett...

... mikor hazaértem az volt az első, hogy végignézzem a fotókat... furcsa mód, még egy kisfilmet is csináltam róla, persze akkor még nem tudtam, hogy emögött egy "üzenet.., igaztörténet" lesz...

©Sonic Racing Kart avec petit garçon de Barbarac

Sonic Racing Kart avec petit garçon de Barbarac © BIPHOTO

© BOB DYLAN 2016 NOBEL PRIZE IN LITERATURE

©Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

Paradis Porsche de Saint-Tropez 2016 © BIPHOTO

© POLIPSALÁTA EBÉDRE VAGY VACSORÁRA, KÖNNYÜ FALATOK!

... a készen kapott polipsalátának mindig van valami utóíze, amit nem kedvelek, ezért ma bepróbálkoztam egy frissen vásárolttal ... hogy ne sokat tévedjek megkérdeztem előtte azért egy ép mellettem vásárló gourmet szakácsot, mint képsőbb kiderült, hogy lehet a leggyorsabban és egyszerüen elkészíteni...
... igazán nem kell hozzá gourmet szakácsnak lenni, hogy elkészítsd ... készen vett szeletelt, párolt polipot összekevered az alábbiakkal:  citrom, oliva olaj, só, friss bazsalikom, ujhagyma, zöldpaprika, paradicsom ... egy pici időre beteszed hűtőszekrénybe és piritóssal egy kis pirított kesudióval tálalod és máris kész két személyre megközelítőleg 8 € és az elkészítési idő max. 10 perc ... fehérborral egy igazán gourmet vacsora vagy akár ebéd is lehet ... Bon.ap.

POLIP SALÁTA © BIPHOTO

©...Birthday Party á Port de Saint-Tropez ...

Birthday Party á Port de Saint-Tropez © BIPHOTO

Birthday Party á Port de Saint-Tropez © BIPHOTO

ORDER « PHOTOS « HERE

© ... a fotós és modell Saint-Tropez utcáin munka közben ...